-Kérlek, figyelj az órán.Tudom,hogy már csak 1 hét van az iskolából,de jó lenne, ha páran idefigyelnének. –szólította fel az osztályt.Én épp belemerültem a gondolataimba.Mingyárt nyár és anya el akar menni nagyapa farmjára egész szünetben. Természetesen nekem és mind a két testvéremnek is menni kell. Valahogy nincs sok kedvem hozzá. Már 17 évesen inkább mást csinálna az ember,mint, hogy egy farmon legyen sok lóval és marhákkal. Még az öcsémet megértem ,Sam-et. 7 éves szeret kipróbálni új dolgokat. Még kisebb koromban én is lovagoltam,de miután elköltöztünk Floridába, teljesen megváltoztam. A bátyám Chris, pedig szinte nagyapánál nőtt fel. Szereti a tanyasi életet, de a városhoz is sok dolog köti. Szóval én nem igazán várom ezt az utazást, kizárólag nagyapa miatt, mivel régen láttam már őt.
Végre kicsöngettek a rémes kémia óráról és ezzel már nincs is több órám.
-Sophie!-kiabált utánam Emily a legjobb barátnőm.-Várj meg léci!
Megálltam és máris megérkezett mellém Emily.
-Úristen, már alig bírtam ki ezt az órát. –mosolygott.
-Én is így vagyok vele. –válaszoltam.
-Nincs kedved eljönni a hétvégén moziba? Jönne Eric és Brian is. –vigyorgott szélesen. –Tudom,hogy tetszik neked Brian. Csodás lenne, tartanánk egy 4-es randit.
-Sajnos nem tudok menni. Tudod, mondtam, hogy el fogunk utazni nagyapához Tennessee-be.
-Jajj, tényleg. –sóhajtott egy nagyot.
-Figyelj, és mi lenne, ha anyut rávenném, hogy te is velünk jöhess? –vetettem fel ötletként.
-Az tök jó lenne. –motyogta vigyorogva.
-Legalább nem unatkoznék annyira. –nevettem magamban.
-Hát igen. –válaszolt helyeslőn Emily.
Hétvégén el is indultunk nagyapához.Tennessee 1 napos útra van kocsival Floridától. Szerencsére anyut meg tudtam győzni, hogy Emily is velünk jöhessen.
-Nézzétek gyerekek milyen gyönyörű!-szólt anya.Elénk tárult a farm képe,amint felhajtottunk a földúton a domb tetejére.
A farm hosszúra nyúlt karámokból,középen egy hatalmas istállóból és kicsit messzebb egy kisebb házból állt.
Emily bökdöste meg a vállam,és kimutatott a kocsiablakon.
-Ezt nézd! –mindketten egy gyönyörű tarka lóra szegeztük a tekintetünket,aki kecses vágtájával lenyűgözött minket.
-Na, látod kicsim, csak hiányoztak a lovak. –szólalt meg anya.Elhúztam a számat,mintha nem is érdekelne.
-Megérkeztünk. –anya leállította a motort.Mindannyian kipattantunk a kocsiból és a friss levegő teljesen átjárta a testünket.
-Ó, az én unokáim! –nézett felénk és mind átöleltük.-Már nagyon vártalak titeket.
-Mi is örülünk, hogy látunk.-mondta Chris.
-Nagyapa,ő itt Emily a legjobb barátnőm. –mutattam be neki.
-Örülök, hogy megismerhetlek Emily. –mosolygott kedvesen nagyapa.
-Én is örülök. –fogott kezet Emily nagyapával.
-Nos, akkor megmutatom hol fogtok aludni.
Mind kivettük a csomagokat a kocsiból és a faház felé vettük az irányt.Végignéztem a mellettünk futó karámokon.Egy csikó vágtatott felénk nyerítve.Nagyapa kedvesen felnyögött és ránk nézett.
-Ahhoz a csikóhoz nagy reményeket fűzök.A szülei kiváló terelő lovak,rengeteg versenyt nyertek az államban.Az anyja az egyik legjobb kancám a farmon.Egy pár év múlva már vele szeretnék terelni.
-Szép formás csikó.-helyeselt Chris.
-Az bizony.-bólogatott nagyapa.A csikó gyönyörű sárga fejét ide-oda forgatta.Hol ránk nézett,hol az anyjára.
-Hát,mióta elköltöztünk nem ültem lovon.-mondtam lesütött szemmel.
-Hm.-morgott magában nagyapa.”Most csalódott bennem.,,
Mindenki elfoglalta a helyét a vendégszobákban.Sam és anya egy szobában alszanak, még én Chrissel és Emilyvel osztozok.
-Jó kis hely ez.-pakolt ki Chris a táskájából.
-Szerintem is.-nézett fel a ruhái közül Emily.Én nem is szóltam hozzá..Nagyapa is csalódott bennem,amiért már nem lovagolok,mint régen.Emily biztos jól fogja magát érezni,együtt lehet a bátyámmal egész nyáron.Legalább neki eltereli egy fiú a figyelmét.
-Lejöttök megnézni a lovakat?-kérdezte Chris.-Nagyapa mindenkinek ad egy lovat a nyárra,hogy gondozza.-folytatta túlzott örömmel.
-Én megyek!-vágta rá rögtön Emily.
-Sophie?-nézett felém a bátyám.
-Most nem.Inkább kipakolom még a bőröndömből,ami maradt.-tereltem a témát.Chris belekukucskált a táskámba.
-Ebben már nincs is mit kipakolni.-mosolygott,majd megfogta a kezem és lementünk mind az udvarra.Nagyapa már 4lóval várt minket az egyik karám oldalánál.
-Gyertek gyerekek!-kiáltott felénk mosolyogva.Közben megjelent az öcsém is,aztán lassan odasétáltunk a lovakhoz.
-Na,akkor bemutatnám a lovaitokat.Sam, ő itt a te lovad Zoe.-mutatott rá nagyapa a szépséges fekete quarter kancára.-Előtte persze bele kell tanulnod a lovaglásba Emilyvel együtt.Akkor,ha már Emily,a te lovad a nyárra Jimbo.-Jimbo egy nagyon magas palomino herélt.A marja körübelül olyan magas,mint én lehetek.
-Szép ki ló nem igaz? –vigyorgott nagyapa.
-Az bizony.-helyeselt Emily.
-Chris,te megkapod Badboyt.-Badboy is egy gyönyörű quarter ,sötétpej és mén.-Tudni fogod fiam,hogy kezeld.-veregette meg a ló nyakát nagyapa.Végül felém fordult.Az utolsó ló egy édes kis sárga quarter kanca volt.
-Ő itt Famous.Sophie,te kaptad az egyik legszeretreméltóbb kancát a farmon.Vele jópár versenyt megnyertem.Vigyázz rá kérlek.-nézett rám féltve,majd megszorította a vállam.Bólintottam egyet és a többiekre fordítottam a tekintetem.
-Mindenki pucolja le a lovát,hogy egy kicsit megismerkedjetek velük.-mosolygott huncutul nagyapa.
-Rendben.-vágta rá mindenki egyszerre.Ránéztem Famousra,aztán a többi lóra.Már Chris,Emily és Sam is a lovaik körül legyeskedtek,én pedig még mindig csak álltam Famous előtt,mint egy szobor.Jól van Sophie,egy kicsit visszatérhetne a lovak iránti szereteted és ösztönöd.-gondolkoztam magamban.Apa halála is felbolygatta a bennem lévő érzéseket a lovak láttán.Talán ő volt a másik oka,amiért így eltávolodtam tőlük.Erőt vettem magamon és odaléptem Famoushöz, kinyújtottam a kezem felé, hagytam,hogy megszagolja.Finoman megsimogattam az orrát.
-Jó kislány.-suttogtam halkan.A nyakán is végigsimítottam a kezem és eszembe jutottak a régi emlékek,amikor még lovagoltam.A kedvenc lovamat Sundance-nek hívták.Egy aranyos kis palomino volt.Mindig vele lovagoltam nagyapánál.Rengeteg helyre elmentem a környéken.Már nem is tudom mióta nem ültem lovon.Körübelül 10éve.Igazából fel sem tűnt,hogy így elhanyagoltam ezeket az állatokat.
Hirtelen Famous megbökdöste a kezem,majd a zsebem körül kezdett szaglászni.Felnevettem.
-Nincs semmilyen rágcsálnivaló a zsebemben,hiába kutakodsz.-mondtam a lónak kedvesen.Elmentem egy gyökérkeféért,hogy le tudjam pucolni Famoust.Lassan kezdtem el,furcsa volt ismét ez az érzés.Az egész testemet átjárta a bizsergés.
-Nagyapa!Ha végeztünk be lehet vinni őket az egyik karámba?-nézett fel Chris a lováról.
-Persze,épp meg akartalak titeket kérni.-mosolygott kedvesen.
-Ma nem lehet lovagolni?-kérdezte Emily vágyakozva.
-Majd holnap felülhettek a lovakra.Ma egyelőre ismerkedjetek meg a ló fogalmával.
Valahogy nem így képzeltem el az első napomat itt Tennesseeben.Attól féltem,ha ismét lovakat látok előjönnek a régi érzesek.Apa iránt is.Úgy gondoltam nem is merek majd közeledni a lovakhoz.Szerencsére nem így történt.Bár így sem könnyű,de ahogy rájuk nézek.A kecses mozgásukra és a szeretetteljes viselkedésükre elönt a szeretet.Ez mosolyt csal az arcomra.
Famousra pillantottam.
-Nem tudom miért hanyagoltalak el titeket…-suttogtam a fülébe.A ló válaszul kedvesen megbökött,mintha vigasztalni próbálna.-Köszönöm.-néztem mélyen a kanca szemébe és egy meleg könnycseppet éreztem végiggördülni az arcomon.
Közben arra lettem figyelmes,hogy nagyapa engem néz.Ettől gyorsan próbáltam visszatérni a való világba.Letöröltem a könnyem és eloldoztam Famous kötelét a karám oldalától.
-Hova vihetem?-néztem nagyapára.
-Arra,az első karámba.-mutatott végig a sorokon.
Elvezettem Famoust a kis úton be a karámba,ott pedig levettem róla a kötőféket és hagytam,hogy elvágtasson.Gyönyörű látvány volt,ahogy azt érezte most szabad lehet és mehet amerre akar.Egy ideig még néztem,amint fel-alá vágtat a karámban,majd megáll és legelni kezd.”Szabadnak születtek…,,-csengtek apám szavai a fülemben.”…de az élet másképp döntött,,-fejeztem be magamban a mondatot.
-Sophie!Gyere vacsora!-kiabált anya a ház ajtajából.Feleszméltem a gondolataimból és elindultam a ház felé.
Amint beléptem,megcsapta az orrom a frissen sült pulyka illata.
-Isteni illata van.-mondtam és leültem Emily mellé az asztalhoz.
-Kisasszony,kezet is kéne mosni.-figyelmeztetett anya.
-Megyek már.-felálltam az asztaltól,majd bementem a fürdőszobába.Megmostam a kezem, közben méregettem magam a tükörben.A hajam néhol érdekes pózt vett föl,ezért gyorsan megigazítottam a kósza tincseket és visszamentem az asztalhoz.
Mindannyian megvacsoráztunk,utána én fel is mentem aludni.A többiek lent maradtak tv-t nézni.Kimerített a hosszú út,ahogy szokták mondani.
Másnap reggel már 7órakor fent voltam.Gyorsan letusoltam,felöltöztem és lementem a konyhába.Anya serényen készítette a reggelit.
-Jó reggelt.-köszönt vidáman.
-Neked is.-válaszoltam egy ásítás kíséretében.
-Hogy aludtál?
-Egész jól.A vártnál kényelmesebb az ágy.-mosolyogtam.
-A nagyapád már kint van a lovaknál.Mielőtt kimennél,egyél egy kis pirítóst.
-Köszönöm nem kérek.Nincs étvágyam.
-Legalább egyet egyél meg kérlek.
-Jól van.-morfondíroztam;elvettem egy szelet pirítóst,gyorsan betömtem a számba és kimentem nagyapához.Egy pej lovat futatott a körkarámban.A kezében fogta a futószárat feltekerve,azzal késztette az állatot gyorsabb tempóra.Odasétáltam hozzájuk.
-Jó reggelt.-köszöntem halkan.
-Szia, drágám.-mosolygott kedvesen.
-Mit csinálsz vele?-kérdeztem,mintha még életemben nem láttam volna,hogy valaki futtatja a lovát.
-A csatlakozás módszerét próbálom ki rajta.Ő még csak egy két éves csikó,hamarosan sor kerül a belovaglására és nálunk ezt alkalmazzuk.Monty Roberts-ről hallottál már nem Sophie?
-Igen hallottam róla.-válaszoltam.
-Egyik kedves barátom.Ő tanította meg a csatlakozás folyamatát és a farmon található összes ló ezzel a módszerrel lett betörve.-mesélt csillogó szemmekkel,miközben a karámban lévő lóra figyelt.Eléggé meglepett,amiket mondott.Monty Roberts.Hisz, ki ne ismerné…A híres cowboy,aki a lovak nyelvén beszél.És a nagyapám személyesen ismeri.Hihetetlen!
-Hallottam már róla,hogy a „lovak nyelvén,, beszél,de eddig nem értettem meg tulajdonképpen,hogyan csinálja.
-Akkor most figyelj,megmutatom.-pillantott rám,majd ismét a lóra szegezte a tekintetét.
A pej ló körbe-körbeügetett a karámban.Nagyapa gyorsabb tempóra ösztökélte.
-Addig kell körbe hajtani,míg meg nem látod a jeleket.Az első,hogy a füle felém figyel.Hopp, látod?
-Igen.-bólogattam mosolyogva.
-A második: lehajtja a fejét és úgy megy tovább.-amint kimondta,a ló máris lehajtotta a fejét.
-Fantasztikus.-néztem őket.
-A harmadik és utolsó jel: nyalja, a száját vagy úgy csinál, mintha rágna valamit.
Lélegzetvisszafojtva vártam mi történik.A ló megadta a harmadik jelet is.Nagyapa hirtelen hátat fordított az állatnak,aki rögtön megállt és nézte a kör közepén lévő alakot.Lassan megtette felé az első lépést.Pár pillanat múlva már ott is állt nagyapa mögött és az orrát rárakta a vállára.Fantasztikus látvány volt.A ló a bizalmába fogadta.Nagyapa lassan megfordult,megsimogatta az állat fejét és ellépett tőle pár lépést.A pej csikó követni kezdte.
-Ez hihetetlen.-lelkesedtem.
-Látod, a ló már megbízik bennem és tudja,hogy nem fogom bántani.Egy hónap múlva elkezdődhet a betörés is.
-Nagyszerű!Akkor itt lehetek én is és végignézhetem.-örültem előre.
-Sophie,úgy gondoltam te segíthetnél nekem a betörésben.
-Nem is tudom…-haboztam.Hiszen még arra nem is gondoltam milyen lesz ismét lovagolni.
-Nem erőltetem,addig még van idő.-mondta kedvesen.A pej ló kötőfékjére rácsatolt egy vezetőszárat és a karám kijárata felé vette az irányt.
-Azt hiszem, járok egyet a környéken.
-Rendben.-mosolygott nagyapa.-Nem Famous-al mész?
-Nem.Egyenlőre gyalog nézek körül.-válaszoltam.
-Jól van.Te tudod.-bólintott és elvezette a pej lovat.
Kisétáltam a farm kapuján.Hátrafordultam és elém terült a rengeteg karám.Jó dolog,hogy van egy ilyen hely is a családban.Kis ideig el lehet bújni a nagyvilág elől.Egy kis ösvényt pillantottam meg az út mellett,ami bevezetett az erdőbe.Ismerősnek tűnt a hely.Valószínűleg régen erre jártam lovagolni.El is indultam az ösvényen.Nem tudom,miért megyek egyedül ráadásul gyalog az erdőbe.Úgy éreztem,meg kell néznem olyan maradt-e minden mint régen volt.Kis idő múlva kiértem egy hatalmas mezőre.Mikor erre lovagoltam itt mindig vágtáztam Sundance-el.-jöttek elő az emlékek.Hirtelen paták zajára lettem figyelmes.Az erdő felől jött.Körülnéztem,de nem láttam semmit.Biztosan musztángok.-gondoltam magamban.Az erdőből három ló ugrott elő és egyenesen felém tartottak.A lábaim a földbe gyökereztek.Meg sem bírtam mozdulni.Elöl a két lovat vezetve,egy gyönyörű fekete csődör vágtázott.A négy lábán fehér zoknikkal és a fején hófehér hókával.Elragadott a szépsége.Csak néztem őket,nem bírtam mást csinálni.Akkor eszméltem föl,hogy ezek felém jönnek és el fognak taposni.Nem így történt.A fekete csődör hirtelen megállt,a másik két ló elvágtázott jobbra, tovább a mezőn.Fogalmam se volt mit csináljak.Körübelül10 méterre áll előttem egy vad musztáng.A füleit felém szegezte és a szemét le se vette rólam.Úgy szemlélt,mintha még életében nem látott volna hasonló szerzetet.Úristen Sophie,most legyél okos!Ha elhibázod akár meg is támadhat és amekkora hülye voltál,hogy eljöttél egyedül az erdőbe senki sincs,aki megvédene.-próbáltam helyre tenni magam.A ló pár lépést közelebb jött felém.Még nem hallottam sosem hasonló esetet,hogy egy musztáng odajön az emberhez.Álltalában ezek a lovak rémülten menekülnek el.De ő nem.Kíváncsian szemlélt és egyre csak közelebb jött hozzám.Dobbantott az egyik lábával,amitől egy kicsit megrémültem.Nyugi,nem szabad,hogy érezze félsz tőle.-gondoltam át a helyzetet.Nagy levegőt vettem és szinte át is járt a nyugalom.A musztáng karnyújtásnyira volt tőlem.Lassan előrenyújtottam a jobb kezem,mire a ló megszagolta és hátrahőkölt.Ismét előrelépett,megint megszagolt,de ezúttal elvágtatott arra,amerre a másik két társa ment.Pár percig csak álltam a mező közepén.Nem is fogtam fel mi történt velem.Futni kezdtem.Vissza a farm felé,hogy minél előbb elmeséljem nagyapának mi történt velem.Ezt a lovat sosem fogom elfelejteni és addig fogok menni még ismét találkozok vele.
Hírek
-Új dizi
-3.FEJEZET bekerült A musztáng nyomán-ból!!!2010.07.21-én!
-Katei története egy ideig szünetelni fog,mert a régi gépemen van a következő fejezet,amit már megírtam.Mivel a régi gépem rossz várni kell rá még átrakják az egész memóriát erre gépre.
Következő részben
Katei története
Kate-ék megérkeztek Californiába a verseny helyszínére és elkezdődnek az izgalmas futamok.Vajon Kate és Oliver hogy szerepel?
A musztáng nyomán
Sophie segítséget kér Shanetől a keresésben, közben barátnője Emily féltékeny rá, amiért ilyen sok időt tölt a fiúval.